A Kossuth L. út és a Bocskai utca sarkán emelkedik a város legrégebbi épülete, a református nagytemplom. A templom és a parókia 1882-ben nyerte el a mai alakját, amely késő-barokk stílust képvisel. A magyarországi reformáció 400 éves évfordulójára 1968-ban 6 mázsás harang készült. Vasárnap reggel nyolc órakor egy magyar kuruc kori ének: „Győzhetetlen én kőszálam” hangzik fel, délután öt órakor pedig Tinódi Lantos Sebestyén 1546-ban írt éneke: „Imádkozzatok és buzgón kérjetek” hallható tárogató hangon.

A templom közelében áll a város legrégebbi iskolája, a Kossuth Lajos Általános Iskola épülete (Kossuth L. u. 98.). 1872-ben épült a ma is álló, az iskola földszintes, udvari részét alkotó református iskola. Az intézmény 1954 óta viseli Kossuth Lajosnak, hazánk egyik legkiemelkedőbb államférfijának nevét.

A református templom és az iskola között, a Kálvin téren áll az I. világháború monori áldozatainak emlékműve, amelyet 1923-ban a mintegy 250 hősi halott emlékére közadakozásból emeltek. A Kálvin téren, a templom oldalán egy emléktábla Magócsi István monori teológusnak állít emléket. Az 1956-os forradalom során a fővárosi utcai harcok közben orvlövész golyójától veszítette életét a fiatal teológus hallgató. A református templom másik oldalán, a Bocskai utca sarkán levő kis parkban látható a 2001-ben  felavatott 1956-os emlékmű, Czibor Éva monori szobrászművész alkotása. Az emlékművel a forradalomban való részvétel miatt kivégzett három monori mártírra emlékezünk és a forradalmat követően meghurcolt monoriaknak állít emléket.

A Kossuth Lajos út túloldalán emelkedik a Nagyboldogasszony római katolikus templom. A Nagyboldogasszony templom egyhajós, középtornyos, késő-barokk templom, 1806-ban szentelték fel. A templom mellett, az utcasorba illeszkedő fülkében, vasrácsos ajtószárnyak mögött áll az 1842-ben készített Nepomuki Szent János szobor, mely festett népies munka. A katolikus templom melletti Szent István téren találjuk a II. világháború áldozatainak emlékművét. A monori Kampfl József szobrászművész alkotását 1993-ban avatták fel. Az emlékmű előtt, az út melletti parkosított területen látható az 1990-es rendszerváltást jelképező kopjafa.

A város szívében a Kossuth Lajos utca 84. szám alatt 2000. november 2-án avatták fel a Városi Helytörténeti Kiállítást. A Helytörténeti Kiállítással szemben kezdődik a városképet több mint 100 éve alakító épületegyüttes. Az út túloldalán a Kossuth Lajos út és a Petőfi Sándor utca sarkán találjuk az 1870-es évek közepén épült régi községházát (Kossuth L. u. 71.). Mellette épült fel 1908-ban Tóásó Pál műépítész tervei alapján a Városi Bíróság (Kossuth L. u. 69.). A patinás épületet 2002-ben teljesen felújították, modernizálták és bővítették. A Kossuth Lajos és Ady Endre utca sarkán – ifj. Nagy István fővárosi építész tervei alapján – 1909-ben épült fel a Vigadó, amely az 1980-as évekig étteremként üzemelt. A 2006-ban EU-s pályázati támogatással teljesen felújított épület jelenleg a város kulturális életét alakító Vigadó Kulturális és Civil Központ otthona. A Vigadóval szemben áll a Polgármesteri Hivatal épülete, mely 1944-ben készült és 1990-től a Polgármesteri Hivatal székhelye. Az épület 2009-ben jelentős felújításon, és korszerűsítésen esett át. Ennek köszönhetően a Deák Ferenc utca felől új, modern épületszárny épült, melyet folyosó köt össze a korábbi épülettel.

Kossuth Lajos mellszobra a Városi Bíróság előtt látható. Gerendai Béla alkotását 1901. június 9-én avatták fel, az országban huszonnegyedikként. Az ünnepségen a községben élő Pósa Lajos: Kossuth szobránál című költeményét olvasta fel, s beszédet mondott Kossuth Ferenc, az elhunyt politikus fia is. A Kossuth-szobor közelében, szintén közadakozásból, állították fel 1948-ban – a forradalom és szabadságharc századik évfordulójára – az 1848/49-es emlékművet, id. Kampfl József kőfaragó munkáját.

Az evangélikus templom Sándy Gyula műépítész tervei alapján 1939-ben épült fel a mai Luther téren. A templomtorony négy harangját Seltenhoffer Frigyes soproni harangöntő készítette. A Millennium tiszteletére 2000. augusztus 20-án avatták fel templom előtti Luther téren látható Millenniumi „angyalos” díszkutat, amely Czibor Éva monori szobrász alkotása. Az evangélikus templom mögötti templomkertben emelkedik az 1996-ben – a honfoglalás 1100. évfordulójára – állított, fából faragott, tetején turulmadarat formázó Millecentenáriumi emlékjel, melyet Koczogh András faragott.

A református temetőben tíz 1848/49-es honvéd és tiszt sírja látható, ami bizonyítéka annak, hogy a szabadságharc emlékét folyamatosan őrzik a monoriak. Szintén a református temetőben, a temetői színtől balra láthatók még a XIX. századból megmaradt faragott fejfák, amelyeket helyi fafaragók és bognárok készítettek. A katolikus temetőben, a kolumbárium mellett van az 1919-es emlékmű, amely a román csapatok bevonulása utáni, 52 áldozatot követelő mészárlás áldozataira emlékeztet. A temető Bajcsy-Zslinszky utcai oldalán található a monori harcok során elesett szovjet katonák emlékműve. A katolikus temető után találjuk a bekerített izraelita temetőt, amelyet 1902-ben kezdtek használni. Ebben a sírkertben egy emlékoszlop látható az 1944 júliusában Monorról haláltáborokba deportáltak emlékére.

A katolikus kistemplom előtt emelkedik a Rákóczi-emlékkereszt – Szemők György alkotása –, melyet a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc kezdetének 300. évfordulójára állítottak. Az 1930-as években mozgalom indult egy Trianoni emlékmű felállítására melynek eredményeképp a vasútállomás előtti Gera kertben 1935-ben avattak fel id. Kampfl József monori kőfaragó alkotását, melyet 2000-ben a város vezetésének kezdeményezésére a Millenniumi Emlékbizottság támogatásával Kampfl János újított fel.  A 2009-ben megújuló Petőfi Sándor utcában emléktáblával emlékezik a város a II. világháborút követően „malenkij robotra” elhurcolt monoriakról.

1917 novemberétől 1918 februárjáig József Attila Monoron élt nevelőszülőknél: „Anyám már betegeskedett, méhdaganata támadt, s ekkor én magam jelentkeztem a Gyermekvédő Ligánál -, így rövid időre Monorra kerültem.” – írta később erről a Curriculum vitae című önéletrajzában. Rövid itt tartózkodásának emlékét a településen ma az Alkotmány u. 2. sz. ház falán levő emléktábla, a helyi József Attila Gimnázium neve és a költő mellszobra őrzi. Pósa Lajos költő az 1890-es évektől Monoron élt, 1900-ban kötött házasságot Andrássy Lídia költőnővel. Az egykori lakodalmas ház helyén álló épület falán emléktábla látható (Ady E. út 58.).